Reggel indulas ki a gephez. Aztan hosszas fapados tokolo ugyintezes utan vegre indulas. 2 oras ut, erkezes UJ-Zelandra. Mar a geprol latszott, hogy ez nem az Alfold, nem is az Alpok, nem is az ezer to orszaga, ez vmi egeszen vegyes. Ezen kivul kozel 15 fokkal volt huvosebb, mint Sydneyben. Erkezes utan tokolodes a repteren az adminisztracio miatt. Utanna a legnagyobb meglepetesunkre ezek a draga jo nepek kiszedettek a cipoinket a hatizsakbol es elkezdtek mosni + fertotleniteni, mivel rettegnek minden kulfoldrol erkezo nyavajatol (ugyanezt muveltek masokkal, nekik meg a satraikkal es a peca botjaikkal is.)

Utan fogtunk egy buszt es osontunk Queenstownba, ott szallas elfoglalas, majd kimentunk a varosba. A szallas az egyik legnagyobb tonal (Wakatipu) volt, korbe hegyek, elotte egy kis setany, egeszen hihetetlen volt.  

Menyetet meggyoztem, hogy szeretne o felmenni nehany szaz meter magasra egy kis sikabinban. Amikor jott a szeles resz, akkor mar en is kezdtem szorulni. A java ezutan jott  a kilatonal az en inamba szallt a batorsag, nem mertem kimenni a kilato korlatjahoz, hogy lassam a tavat es a varost, hoszas unszolas kovetkezett, mire sikerult kimereszkedni, megerte, tuti volt. Kicsit fujt a szel, kicsit esett az eso, de hibatlan volt a kilatas.

Elmentunk vadasztunk kajat Lonely Planet alapjan. Kicsit meg setaltunk, nezeldotunk, fotoztunk, majd 11 korul hazaertunk, ahol konstataltuk, hogy elfelejtetteuk reconfirmalni a masnapi turat. A vernyomasunk az egekben, aztan emiatt nyugtalan ejszaka, de reggel a legszebb remenyeinket is felulmulva jottek ertunk. (Nagyon jo fejek:-).

Ami ezutan kovetkezett azert mindenki nagyon fog utalni minket. Sem leirni, sem elmondani nem lehet az utat. Hihetetlenul valtozatos taj, hol hegyek magukban, aztan erdokkel, aztan vizesesekkel, tavak (Mirror lake - minden ugy latszik benne, mintha tukor elott allnal.), kozben dombok, szakadekok, szikrazo napsutes. Engedjetek meg kicsit egyszeru leszek: elobb beh....l a gyonyortol, utana bef....l a valtozatossagtol, majd besz...sz a latvanytol, seggreesel es miutan mindebbe beleulsz, akkor erted csak meg, hogy miert akarnak az emberek ide eljonni. Ford Fairlanet idezve: "Eszem, f....m megall!":-) 

Hogy meg kicsit kesergessem a nepet, a legtutibb meg hatra volt. Jott Milford Sound a vilagorokseg resze. Itt hajora szalltunk es akik lattak csak az Avatar cimu filmet tudjak elkepzelni, hogy milyen helyre jutottunk el. Az elozoekben irottakatt nagyon sokkal szorozzatok meg. Ezt tenyleg csak megmutatni tudjuk. To, hegyek, fokak, vizesesek (kicsik, nagyok, kozepesek, csordogalok, zuhogok) gleccserek, stb.

Az egyik vizeses ala olyan szinten vittek be minket, hogy mindenki aki a fedelzeten volt ronggya azott, szertaszanaszejjel rohantak magukat a derek jo turistak. Mi derekig csuromvizesek voltunk a menyettel.:-) KIRALY, KIRALY, KIRALY volt!!!!!!! 

Hazafel mar a taj mellett a kulonbozo allatokat is felfogtuk az ut mellett, errol csak annyit, hogy a sorrend a kovetkezo: birkanyaj, birkanyaj, birkanyaj, tehen, tehen, tehen, birka, birka, birka, birka, birka, tehen, tehen, valamint KOMPLETT OZCSORDAK.:-)

Hazaerkezes utan osonas a varosba, ahol osszekukaztunk ket ausztral csajszit, akikkel egyutt logtunk egesz este, elobb vacsi borokkal, majd pub, ujabb borokkal. Hajnaltajt sikerult is hazaerni.

Reggel ujabb korai keles, nekiinultunk a Mt. Cooknak. Az utat mar nem is irom, mert csak ismetelni tudom a gyonyort. No a helyrol csak annyit, hogy  elottem, mogottem, jobbra-balra akkora hegyek vannak, konkretan toluk es nemi felhotol az eget nem latjuk. Ez egy pici kis hely, de az ido annal valtozatosabb. Sajnos erkezes ota szakad, ezert a motorcsonakos gleccser turankat toroltek, helyette talan holnap lesz egy masik kis nyolc kereku quaddal. Kinunkban elmentunk borkostolra, majd egy tuti kis 3D-s moziba, ami ezt a helyet es a kornyeket, kialakulast mutatta be. 

Egyenlore ennyi, most megyunk kocsmazni...:-)